Nyár vége van. Sok ismerősöm, barátom átesett már az ilyenkor esedékes depressziós tüneteken, mások éppen küzdenek ezek nehézségeivel. Ivásba, evésbe, nem evésbe, sportba, sötét szobába menekülnek - ki-ki indíttatása szerint.

Sokan közöttük kiegyensúlyozott, szinte kifogástalan életet élnek, amelyen igazán nehéz csomót találni - de nekik sikerül.

Mások halmozottan nehezített helyzetben küzdenek a létért, de a szívük mégis repes. Nem kell ehhez szerelem, nyeremény, kirívó alkalom, csak meglátni a mindennapi szépet.

Uram, kérlek segíts, hogy meglássam az életben a jót!

Nem az tesz boldoggá bennünket, ami történik velünk, hanem az, ahogy megéljük.